Melyek A Nagykunság Jelentősebb Városai, A Település Bemutatkozik | Karcag
- Page 93 - ap040908_kesz_konyv
- A település bemutatkozik | Karcag
- Hortobágyi Nemzeti Park - Igazgatóság
Rendezett tanácsú városként működött 1872-töl, majd megyei városi ranggal. Az 1970-es években középfokú szerepkört szántak neki az Alföld-tervezők. Az utóbbi években egyre tudatosabban törekszenek a város vezetői arra, hogy a település tájköz-ponti szerepkörét erősítsék. Oldalak: 1 2 3 4 5
Page 93 - ap040908_kesz_konyv
Mezővárosi rangját is ez a termelési szerkezet adta századokon keresztül. A huszonháromezer lelket számláló település fekvéséből, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és gazdasági szerepéből következően vált a táj központjává. Jellegzetes alföldi mezőváros, amelyik településformájában, intézményeinek sokaságában, külső kapcsolatrendszerében érhető tetten. A városban sokszínű kulturális élet zajlik. A Györffy István Nagykun Múzeum kiállításai, a Kántor Sándor Fazekasház és a Nagykunsági Tájház kínálata mellett a Városi Csokonai Könyvtár és a Déryné Művelődési Központ színes programjai vonzók. Augusztusban a magyar államiság ünnepe környékén a hagyományokra épülő Nagykunsági Kulturális Napok programjait sok látogató tekinti meg. Karcag társadalma sokrétű, lakosai büszkék múltjukra, hagyományaikra. Protestáns magyarságát a Kossuth teret ékesítő romantikus stílusú református templom, az egykori görög kereskedők jelenlétét a szép ikonosztázú görög templom, a katolikusokat – akiket a 18. században királynői parancs telepített le – századunk fordulóján épült kecses katolikus templom igazolja.
Székicsér Az állattartó telepek, egyházi épületek és a Nagykunságban is rohamosan pusztuló tanyavilág lakói a gyöngybagoly (Tyto alba) és a kuvik (Athene noctua). Napjaink jellemző vizes élőhelyei a halastavak, csatornák, kisebb mocsármaradványok és rizstelepek. Ezen élőhelyeken számos védett növényfaj előfordul, mint például a lebegőhínár növényzet tagja a rucaöröm (Salvinia natans), de megemlítendő a négylevelű lóherére emlékeztető mételyfű (Marsilea quadrifolia) is. Mételyfű A szikes puszták egyik legjellemzőbb és legkiterjedtebb élőhelye az ürmöspuszta. Az ürmöspusztákon szórványosan többfelé megtalálható a bennszülött és védett erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). A cickafarkos füves puszták kora tavasszal nyíló értékes, ritka növénye a pusztai tyúktaréj (Gagea szovitsii). Ágota-puszta és a Kunmadarasi-puszta cickafaros gyepjeiben több populációja ismert. Fontos megemlíteni a szikárszik (Petrosimonia sp. ) nevű növényfajt, amely Kecskeri-puszta bárányparéjos vakszik nélküli padkás szikesén fordul elő.
A település bemutatkozik | Karcag
Ma a felszín első látásra egyhangú, sík, azonban ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy egykori folyómedrek, morotvák és kiemelkedések, az ún. "kunhalmok" törik meg a horizontot. Tengerszint felett 80-90 méter a táj átlagos magassága. Ezek a halmok általában a rézkorban keletkeztek. Van közöttük természeti képződmény, de van közöttük olyan is, amely az ember alkotása. Egyes kurgánok temetkezési helyek voltak, más halmokon, a vízből kiemelkedő partokon települések voltak. A török utáni újratelepüléstől fogva mezővárosként szerepel. Az első vásárról 1703-ból van feljegyzés, de a 4 országos vásár tartásáról szóló oklevél 1734-ben keletkezett. Ehhez a század végén még egy vásár engedélyezése járult. Karcag a XVIII. században vált a kistáj központjává, magába olvasztva számtalan középkori falut. A nagykunság közigazgatási központjaként a Jászkun Kerület önállóságának megszűntéig funkcionált. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye létrehozásával ettől a rangjától megfosztották, de nem szűnt meg a kistájra gyakorolt természetes vonzereje.
Nagykunság Természetvédelmi Tájegység 5350 Tiszafüred, Kastély u. 1., Kemény Kastély Tel. : (06 30) 269-6903 E-mail: Ügyfélfogadás: előzetes telefonos bejelentkezéssel munkanapokon A tájegység az Alföld keleti részén, a Közép-Tiszavidék középtájban helyezkedik el, szinte teljesen lefedi a Nagykunság kistáj területét. Kiterjedése 187. 927 ha. A természetvédelmi tájegységhez tartozó települések: Abádszalók, Berekfürdő, Egyek (részben), Karcag, Kenderes, Kisköre (Tisza-tóra eső része), Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Nádudvar (részben), Poroszló (Tisza-tóra eső része), Püspökladány (részben), Sarud (Tisza-tóra eső része), Tiszabábolna (Tisza-tóra eső része), Tiszaderzs, Tiszadorogma (részben), Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tiszavalk (Tisza-tóra eső rész), Tomajmonostora. 31. 687 ha. országos jelentőségű védett természeti terület, 51. 824 ha. különleges madárvédelmi terület és 51. 013 ha. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület található a tájegységben.
Hortobágyi Nemzeti Park - Igazgatóság
- Mennyi idő, mire kijön a tojásából a kiscsibe?
- Norcolut szedése után mikor jön meg
- Alkalmi szex kereső electricien-viroflay.fr
- Nyíregyháza Árok Utca - Eladó Családi házak! Hirdetés kereső eladó használt olcsó és új házak.. 3. oldal - Apróhirdetés Ingyen
- Hasznalt olasz haloszoba butor jofogas japan
- Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem {Értékelés + Nyereményjáték} - Deszy könyvajánlója – Könyves blog
- Football európa bajnokság 2020 jegyek schedule
- Csokis receptek | Mindmegette.hu
- Xiaomi okoskarkötő mi band 4 emag
- Gyógyászati segédeszköz bolt székesfehérvár távirda
- Adobe flash player letöltés windows 7 32bit
A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a 100-as vasútvonal, azaz a Budapest-Záhony fővonal. A karcagi vasútállomásról indul a Karcag-Tiszafüred szárnyvonal, amely több üdülőkörzeti települést érint (Berekfürdő, Kun-hegyes, Abádszalók, stb. ). A Hortobággyal és a Sárréttel, a Körös-vidékkel és a Tiszazuggal szomszédos Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi egység. A földrajzi értelemben vett Nagykunság fejlődéstörténetének jelentős állomása, amikor a korábbi pannóniai beltó nagykunsági része szárazzá vált és a Mátrából, Bükkből lefutó patakok agyagot, agyagos homokot, iszapot hoztak le. Ez alkotja elsősorban a Tilalmas határrész termékeny talaját. Az ős-Tisza medrét és folyásirányát állandóan változtatva, eróziójával és árvizeivel jelentősen közrejátszott a határ mélyebben fekvő része felszínének kialakításában. Hol a Tisza vize folyt a Hortobágy és Berettyó irányába, hol fordítva. A XIX.
