Ez volt a legfontosabb!. Trevor olyan figura, amelyet még sosem játszottam, és általában szeretek ilyen szerepeket elvállalni. Minden olyasmit, ami másfajta kihívást jelent vagy amiben úgy kell viselkednem, ahogy a minde...
Dosztojevszkij elbeszélője nem mond véleményt, nem értékeli a szereplők tetteit, cselekedeteit, gondolatait. Az alakok többsége egy-egy eszme hordozója, az olvasónak magának kell eldöntenie, hogy ki képviseli az adott szituációban a jót, a rosszat, az igazságot, a morális értékeket, az aljasságot, a bűnt. A főszereplő nem emelkedik ki a regény szereplőinek világából, nem csak az ő élete, sorsa fontos. A mellékszereplők, ellenhősök is "teljes" alakok, cselekedeteik, gondolataik éppúgy hozzátartoznak a regény üzenetéhez, mint a főszereplőé, sőt a legfontosabb gondolatokat gyakran épp a negatív hősök, illetve a mellékszereplők – pozitív és negatív hasonmások – mondják ki. Tudatfolyam: Az ember (szereplő) gondolatvilágának, érzelmeinek, hangulatainak részletes megjelenítése.
Irodalmi Blog A blog azoknak szól, akik irodalmat tanulnak vagy szeretik az irodalmat. Elsősorban az általános-és középiskolai tananyagként ismert szerzőkre fókuszál, számos vers-, regény-és drámaelemzéssel segítve a tanulást. Ezenkívül érdekességek, irodalmi csemegék is olvashatók a blogon, melynek célja megmutatni, hogy az irodalom, a költészet mennyi szépséggel és élménnyel ajándékoz meg minket, és milyen sokat elmond az emberről, a lélekről, a világról.
Igen ám, de Raszkolnyikov minduntalan megtorpan, gondolatai mindig előbbre járnak, mint ahogy érzelmileg föl tud rájuk készülni. A gondolattól a tettig Gondolatban előre lejátssza az egész gyilkosságot, előre kitalálja, hogyan fogja végrehajtani, mit hogyan fog csinálni, de rá kell jönnie, hogy minduntalan elkapja a félsz. Úgy érzi, gyáva, s emiatt szidja, korholja magát, mert ez azt bizonyítja, hogy ő mégse tartozik ehhez a kivételezett, magasabb kaszthoz. Eleinte, amíg tudja magáról, hogy csak gondolatban játszik a dologgal, izzad, remeg, fél, de hozzászoktatja magát a gondolathoz, hogy ezt meg fogja tenni, el fogja követni e bűnt. Arra készül, hogy egy öreg uzsorásasszonyt (Aljona Ivanovnát) kifigyeljen: hogy él otthon, mikor van egyedül, hogy nyit ajtót, hogyan fogadja üzletfeleit. Úgy érzi, csökkenti a bűnét, hogy egy csúnya, ápolatlan, öreg uzsorásasszonyt akar megölni, aki gonosz is, akit senki se szeret. Az asszony ráadásul uzsorás (az uzsorás pénzt ad kölcsön magas kamatra, de egy zálogtárgyat kell neki vinni, amit később ki kell váltani, és ha a kuncsaft nem tudja visszafizetni a pénzt, akkor a zálog az uzsorásé lesz).
A regény rövid bemutatása Raszkolnyikov, a nyomorúságok körülmények között élő diák hosszas előkészületek után megöl egy uzsorásnőt (filozófiát alkot hozzá, hogy ehhez joga van). De nem számol az ártatlan Lizavetával, akit szintén meg kell ölnie. A pszichés terhet nem tudja elviselni (megbetegszik, hallucinál), végül feladja magát a rendőrségen. Ennyi a regény fő szála, de a mellette kibontakozó történetek (Szonyával való kapcsolata, Porfirijjel való játszmája, a Szvidrigajlovval folytatott dialógusok, Dunya és Razumihin szerelme) különböző (világnézetű) válaszok a történésekre. A regénytípus eszmeregény Ellentétben a tézisregénnyel az eszme a hősök sajátjává válik, szüntelen változásban, módosulásban van, s nemcsak az eszme irányítja a hősöket, hanem a hősök is alakítják, formálják az eszmét. bűnügyi regény néhány jellegzetességét őrzi: bár a gyilkos személyét az elejétől tudjuk, de Porfirij, az okos, logikusan gondolkodó nyomozó tipikus krimihős lehetne leginkább lélektani regény, mert a szereplők belső világára, érzelmeire, gondolataira épül.
A bűn bevallásáig tartó folyamat alkotja a regény jelentős részét, Dosztojevszkijt nem a gyilkosság érdekli, nem bűnügyi történetet ír. A regény legfontosabb eseményei, fordulópontjai azok a cselekménymozzanatok, melyek végül vallomásra késztetik a főhőst. Húgának ( Dunya) és édesanyjának ( Pulcherija Alexandrovna) áldozatos szeretete, Luzsin primitív jólét-filozófiája, egoizmusa, Marmeladov értelmetlen és nyomorúságos élete, Szvidrigajlov ördögi, démonikus gonoszsága, Porfirij nyomozótiszt tiszta, logikus ellenérvei, Razumihin jóindulata, becsületessége, "kívülállósága", Szonya önfeláldozása, "társadalmi öngyilkossága" s mégis megőrzött erkölcsi tisztasága, hite vezetik el Raszkolnyikovot döntésének meghozataláig, a bűn megvallásáig, a szenvedés vállalásáig. A folyamat elsősorban lélektani. A regény jelentős részét viták, párbeszédek és monológok, álmok, víziók – tudatfolyamok – adják, az író a belső világot, az emberi világot láttatja a legnagyobb mélységek szintjéig. A szereplők "szabadon mozognak" a regénytérben.
Apja kívánságára hadmérnök lesz, dolgozni kezdett, de hamar otthagyja az állását, irodalomból él. Illegális politikai kapcsolatai miatt halálra ítélik, csak az ítélet-végrehajtás előtt olvassák fel a cár kegyelmi rendelkezését: négy év szibériai kényszermunka. Ez alatt idegbetegsége súlyos epilepsziává vált. 38 évesen tér vissza a társadalomba, folyamatosan súlyos anyagi nehézségei vannak. Első felesége tüdőbajban hal meg. Második feleségével hosszabb ideig Franciaországban. Az 1870-es évektől újra Osroszországban, népszerűsége nő, anyagi helyzete rendeződik. Fontosabb művei: 1864 – Feljegyzések az egérlyukból 1866 – Bűn és bűnhődés 1868 – A félkegyelmű 1871-1872 – Ördögök 1879-1880 – A Karamazov testvérek 1882 – Az örök férj
Okostankönyv
Ilyen kulcsfontosságú beszélgetés pl. amit Raszkolnyikov a kocsmában hall (az uzsorásnő kártékonyságáról) beszélgetés Porfirijjel Raszkolnyikov korábban megjelent cikkéről (A bűnről) beszélgetései Szvidrigajlovval. Konklúzió Ebben a betegekkel teli világban is van kiút, ezt a vallás és Szonya jelentik. A regényben kulcsfontosságú szerepe van a szenvedésnek. A szenvedés kapcsolja össze az embert a Krisztussal. (Pl. ezért szentelődik meg Szonya, és nem fér a lelkéhez semmi tisztátalanság) Dosztojevszkij a XIX. század legnagyobb problémájának azt érzi, hogy az ember elszakad Istentől, és ezzel elveszíti a biztos pontokat, a támaszt. Raszkolnyikov azért öl, Kirillov azért lesz öngyilkos, hogy bebizonyítsa maga előtt, hogy szabad ember; és szabad akarata van. Raszkolnyikov számára azonban a szenvedés (vezeklés, bűnhődés) által még lehet megváltás. (ebben a tekintetben kulcsjelenet, amikor a "gyilkos" és a "prostituált" együtt olvassa a Bibliában Lázár feltámasztását.. [1] Az apja orvos, kegyetlenkedő földesúr, akit feldühödött jobbágyai vertek agyon.
Raszkolnyikov eljár a vénasszonyhoz, hogy kifürkéssze a szokásait (kétszer ment oda a gyilkosság előtt). Tudja, hogy az asszony jól él, s hogy ládájában sok pénz van. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3