Ez volt a legfontosabb!. Trevor olyan figura, amelyet még sosem játszottam, és általában szeretek ilyen szerepeket elvállalni. Minden olyasmit, ami másfajta kihívást jelent vagy amiben úgy kell viselkednem, ahogy a minde...
Esterházy Péter Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.
), se az eddigi regényekben szinte mindig feltűnő fiktív húg. Most csak báty van, és ő jobban hasonlít EP-re, mint az elbeszélőnk. Egészen egyszerűen, rövid mondatokban van elmesélve az egész, beleszőve a szövegbe Márk evangéliuma Csokonai Lili Károli (ejtsd: Károlyi) fordításában. Nem teljesen fedeztem föl, hogy hogy jön a kettő össze, de azért nem lógott ki nagyon, meg talán nem is akartam elsőre fölfedezni mindent a könyvben. Különben szerintem ez nem egy egy délután alatt elolvasós könyv, ahhoz azért tömény. Jó, át lehet rajta szaladni, de nekem úgy tíz oldalanként meg kellett állnom, kicsit gondolkozni, vagy csak bámulni az Úristen világára. (Bár én jobb szeretném, ha a miénk lenne. Ember tervez, ember végez. ) Mert itt most a főszereplő igazából nem is az, aki mesél, hanem az Isten, aki, szokásához híven, végig hallgat. Egy szó nem sok, annyit nem képes mondani. A hallgató Isten veszélyes. Mindenható, és még azt se mondja, bikmakk. Kicsit olyan, mint egy SS-tiszt gépkarabéllyal, vagy ávós, hát végül is.
"Kora reggel semmi sincsen, csupán a kora reggel. Óvatosan, halálos csöndben öltöznek a szüleim, mint a tolvajok, hiába, mindig fölébredek. Sötétben öltözni, ez milyen nevetséges. A sötétben is lehet látni őket, a sötétnél is sötétebbeket. " Esterházyt olvasni kell, ahogyan a sorok között… Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat A kiszolgáltatottság regénye Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás? Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten.
Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. (Péczely Dóra) (Rézlet a könyvből) 6. Kora reggel semmi sincsen, csupán a kora reggel. Nem jó így látni őket, nem akarom. A szobát szagolom, kell is, olyan. A háziak büszkék a meszelés friss szagára, a tisztaságot és az udvariasságukat jelenti számukra. Meszelni tízévente kell, ez a szokás, ők mégis újrameszeltek miattunk. Ekctrameszelés, mondta Ágoston bácsi. Mit mond, kérem? Anyám lassan tanult bele az új helyzetébe. De apám azonnal. Nem hallod, kedvesem? Ekctrameszeltek a kedvünkért. Köszönjük szépen. Anyám dühödten nézi a férjét, halkan sziszegi: Most mondtad az életben először, hogy kedvesem. Apám mosolyog, akár egy színésznő, most vagyunk először a világ végén.
* Egyszerű olvasónak egyszerű történet. De van-e egyszerű olvasó? – F. T. ** Iróniára a legjobb példa Thomas Mann, nem tocsog benne, hanem finoman át van vele itatva, úgy, hogy az a legmélyebb szövetekig hatol, nem szaft és galuska, hanem alkoholos zsebkendő, már ha érti(te)k, mire gondolok. – F. T.