Ez volt a legfontosabb!. Trevor olyan figura, amelyet még sosem játszottam, és általában szeretek ilyen szerepeket elvállalni. Minden olyasmit, ami másfajta kihívást jelent vagy amiben úgy kell viselkednem, ahogy a minde...
A Narnia-filmek viszont az eredeti formulát ismételgetik, az eddigi három film nem áll össze trilógiává. Hiába nőnek fel menet közben a Pevensie testvérek, a sorozat nem tart lépést velük. A Hajnalvándor útja eleve hendikeppel indul, mert négy Pevensie helyett csak kettő szerepel benne, Lucy (Georgie Henley) és Edmund (Skandar Keynes), és így rögtön a néző belepakolt érzelmi muníciója is feleződik, sokkal kevésbé érdekes a főhősök közti dinamika, hogy nincs már együtt a csapat. A két idősebb tesót pótolandó megkapjuk Eustace-t (Will Poulter), Lucy és Edmund pukkancs unokatesóját, aki a film elején véletlenségből velük együtt átkerül Narniába. Mindhárom gyerekszínész jó, de a banális történetben nem igazán jut lehetőség karakterábrázolásra, és egyébként is a legtöbb jelenetben agyonnyomják őket a vizuális trükkök. Mert abból bőven kapunk megint, főképp egy baljós zöld köd formájában, amely újra és újra megjelenik, és bekúszik főhőseink közé. Milyen szép is lett volna, ha a filmkészítők úgy döntenek, nem rajzolják meg számítógéppel a gonosz ködöt, hanem hagyják, hogy elképzeljük.
Itt megtalálják az utolsó három főurat, Lord Argozt, Lord Reviliant és Lord Mavramornt. De találkoznak egy vén, öreg csillaggal, Ramanduval, s a gyönyörű szép lányával is. Ramandu elmondja, hogy a három úr mély álomba merült, egy heves vita után, s nem ébredtek fel. A három alvóhoz Lord Rhoop is csatlakozik, akit meggyötörtek az álmai. A többiek viszont elindulnak a világ legvégéhez. Az utolsó út során eljutnak az Ezüst- tengerhez, amiben tengeri lények élnek, s ahol édes a víz. Eljutnak egy végtelen liliom -mezőre, ahol már látják Aslan országát. Ekkor azonban, elválnak egymástól. Caspian a matrózokkal visszaindul Narniába, s békében élnek tovább. Caspian elveszi Ramandu csodaszép leányát. Eustace, Lucy, Edmund és a Hős Cincz Vitéz továbbindul, Aslan országába. De a csónakjuk zátonyra fut. Egyedül Cincz Vitéz indul tovább a saját csónakjában, amíg el nem jut Aslan országába. A többiek a liliom-mezőn sétálnak, amikor találkoznak Aslannal, ezúttal egy bárány képében. Elmondja nekik, hogy Lucy és Edmund már nem jöhet vissza Narniába, azonban Eustace még igen.
A Narnia krónikái sajnos nem olyan mesesorozat, amely részről részre fejlődik, A Hajnalvándor útja csupán újabb változatot kínál arra az alaptörténetre, amelyet már láttunk. Tíz éven felüliek inkább maradjanak otthon. Bő két éve azzal zártam a Caspian herceg -ről írt dicsérő soraimat, hogy kíváncsi vagyok, a harmadik részt rendező Michael Apted irányítása alatt felnőttkorba lép-e a Narnia-sorozat. A Hajnalvándor útjá -t végignézve sajnos azt kellett megállapítanom, hogy Narnia megrekedt a gyerekkorban: a filmesek lényegében ugyanazt a mesét próbálják eladni nekünk harmadszor is, ráadásul egyre erőtlenebbül, mintha már ők sem hinnének benne. Óhatatlan az összehasonlítás a C. S. Lewis hétkötetes Narnia krónikái -n alapuló filmek és a Harry Potter-sorozat közt, és az utóbbi kiütéssel győz. Potterék világa részről részre komplexebb, a főhősök formálódnak, fejlődnek, így a gyerekek szinte együtt nőhetnek fel velük, a felnőttek pedig részről részre jobban élvezik az egyre izgalmasabb filmeket.