Mely Vegyület A Növényi Rostok Anyaga
Március 1. az újrapapír világnapja. Ennek a nemzetközi kezdeményezésnek a célja, hogy felhívja a figyelmet az újrapapír használatának környezetvédelmi előnyeire. Tudta például, hogy az otthon használt nyomtatópapírt hétszer lehet újrahasznosítani? Ebben a cikkünkben a papírgyártás folyamatát, az újrahasznosítás menetét és annak előnyeit mutatjuk be. A papírgyártás alapvetően növényi alapanyagokkal történik, jellemzően fafélék szolgálnak alapul, de használnak nádat, kendert, lent és gyapotot is. Mivel a kéreg anyaga a papírt barnás színűvé tenné, ezért kérgező gépekkel lehántják róla. Mivel a papír legfontosabb alkotóeleme a cellulóz, ezért a feldolgozás elsődleges célja a növényi rostokban lévő egyéb anyagok eltávolítása. A papírgyártás első lépése a nyersanyag előkészítése. Ha a fát csiszolással elemi rostjaira bontják. Az így nyert facsiszolat roncsolt és rövid rostokból áll, ezért ezt olyan papír előállítására használják, amelyektől időtállóságot nem kívánnak, mint például az újságpapír.
Mely vegyület a növényi rostock anyaga 6
A szitáról leválasztást követően az így összedolgozott papír száradása következik. A modern papírgyártás azonban ipari alapon, bonyolult gépi eljárások segítségével történik. A felaprított faanyag hatalmas gépsoron halad keresztül, mire elnyeri végleges formáját. A szitálás után óriási szalagot formálnak a papíranyagból, melyet hengerekre feltekerve préselnek össze. Ez a hosszú hengersor a kívánt vastagságra nyomja össze a péplemezt, mely eljárással a víz nagy része is kiszorul belőle. Ezt követően feszítőhengereken halad keresztül a papír, melyek végleg megszárítják azt. Végül feltekercselik az így elkészült papírszalagot. A különböző papírfajták minőségi jellemzőiket a gyártáskor hozzáadott vegyi anyagoknak köszönhetően nyerik el, például klórral fehérítik ki őket.
Az élelmi rostok fogyasztásának növelése. Az élelmi rostoknak számos kedvező élettani hatást tulajdonítunk étvágycsökkentő hatásúak a teltségérzés kiváltása révén a bélben megköti az epesavakat, megakadályozza felszívódásukat és ezzel csökkentik a májban a koleszterin szintézist székletrendező hatásúak csökkentik a velük egyidejűleg fogyasztott zsírok és szénhidrátok felszívódását, illetve azt egyenletesebbé teszik tisztítja a bélbolyhokat Az ajánlott napi rostbevitel naponta 30-40g. A vízoldékony rostok – kifejezetten csökkentik a szérum- és LDL koleszterinszintet, a HDL-szintet nem befolyásolják. Pektin: zöldség-, főzelékfélékben, gyümölcsökben találhatók (sárgarépa, zeller, káposztafélék, alma, banán, citrusfélék, bogyók, stb. ). Béta-glükán: zabkorpában. Guár gumi: indiai zabfélében található. A magas koleszterinszint kialakulásának befolyásolható kockázati tényezői dohányzás mozgáshiány állandó stressz túlsúly jelentős mennyiségű alkohol fogyasztása sok só fogyasztása (ajánlott napi 5 g alá leszorítani) Ezeken a tényezőkön mi magunk is tudunk változtatni.
Leírás Almarostról Élelmi rostoknak a táplálékban lévő enzimes bontással emészthetetlen összetett szénhidrátokat nevezzük. A természetes almarost 66% élelmi rostot tartalmaz, pektin tartalma 25, 1%. Az élelmi rostok biológiai hatékonyságát a vízben való oldódásuk dönti el! Két fajtájuk létezik amelyek vízben oldhatók (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok), amelyek vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemicellulóz nagy része, lignin). A fermentálható rostok olyan ehető növényi részek, amelyek a vékonybélben ellenállnak az emésztésnek és a felszívódásnak. azonban a vastagbélben teljesen vagy részben fermentálódnak. A pektin az úgynevezett SCFA (Short-chain fatty acid) rövid szénláncú zsírsavakra (ecetsav, propionsav. vajsav) fermentálódik. A pektin a galakturonsav lineáris lánca. Nagyon sok pektint tartalmaznak a fiatal leveles zöldségek, az almarost. a citrusfélék héja. A pektin a legértékesebb élelmi rost, mert a vízoldhatóságuk miatt 100%-ban fermentálódik. A pektin leginkább galakturonsavból épül fel, a galakturonsav a hasznos bélbaktériumok munkájával vajsavra (butirát) fermentálódik, ami a vastagbél hámsejteknek, a kolonocitáknak legjobb tápláléka.
A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése. Telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű zsiradékokban, élelmiszerekben fordulnak elő látható és ún. rejtett zsírok formájában – húsokban (elsősorban sertés), húskészítményekben, tejben, tejtermékekben. Az állati eredetű zsiradékok hátránya a növényi eredetűekkel szemben, hogy összmennyiségben sok zsírt és koleszterint tartalmaznak, melyek nagy része telített zsírsav, s ezek emelik az LDL koleszterinszintet. A telítetlen (egyszeres és többszörösen telítetlen) zsírsavak fogyasztásának növelése. Általában növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő, melyek koleszterint nem tartalmaznak, és ezáltal csökkentik az LDL koleszterin értékeket. A tengeri halakban – makréla, lazac – és a busában lévő többszörösen telítetlen zsírsavak nemcsak a koleszterin anyagcserére, hanem a véralvadásra is kedvezően hatnak. A koleszterin bevitel csökkentése. Jelentős koleszterinforrás a szalonna, tepertő, disznósajt, szív, nyelv, vese, velő, szalámi-és kolbászfélék, kaviár, pacal.
Számos rosszkoleszterin-csökkentő gyógyszer van forgalomban, azonban ezek - hasonlóan a többihez - nemcsak használnak, hanem sok betegnek ártanak is, mindegyiküknek van valamilyen kedvezőtlen mellékhatása. Nagyon sokan szednek koleszterin- és/vagy trigliceridszint- csökkentő pirulákat, és az orvosok óva intenek a gyógyszerbevitel redukálásától, ne adj'isten az elhagyásától, ezeket ugyanis - mint mondják - egy életen át kell szednünk. A szerencsétlen páciens - mit tehetne mást - hallgat doktorára, és (a gyógyszeripar örömére) nap, mint nap bekapja aznapi tablettáját, mert tart pl. pajzsmirigy-funkciójának csökkenésétől, rosszabb esetben annak megszűnésétől, fél a szívrohamtól, a stroke kialakulásától. Miután korábban a " Napi egy tál bab rendben tartja a koleszterinszintet " című írásomban érintőlegesen foglalkoztam a témával, többen is megkérdezték, hogy még mivel csökkenthető a vérben lévő koleszterin mennyisége. A felvetés jogos, mert kevesen képesek mindennap egy tál babot elfogyasztani, és - noha finomak a babos ételek - egy idő után azért unalmassá válhatnak.
Így jut el a papír a kivágott fáktól íróasztalunkig, avagy minden, amit a papírgyártás alapjairól tudni érdemes. Ha könyvet olvasol, határidőnaplót vezetsz, szórólapon szeretnéd hirdetni vállalkozásodat, vagy akár csak néhány kósza jegyzetet firkálsz egy üres lapra – megszámlálhatatlan dologra használunk különféle papírtípusokat mindennapjaink során, aminek a digitális forradalom sem tudott gátat szabni. De mégis, mi tulajdonképpen a papír, és hogyan készül? Az Explain that Stuff cikke elmagyarázza. Hántolás, préselés és szárítás – így lesz a fából papír Az ókori egyiptomiak körülbelül ötezer éve kezdték a Nílus vidékén található papiruszsásból készített tekercsekre írni a gondolataikat. Az ezzel induló korszak lehetséges végéről az utóbbi évtizedekben sokan beszéltek, a "papírmentes társadalom" eljövetelét vizionálták, erre egyelőre még nem került sor – hiába a számítógépek, okostelefonok és táblagépek elterjedése, a klasszikus papíralapú írás-olvasás köszöni, jól van. Hogyan készül a papír?
- Mely vegyület a növényi rostock anyaga 6
- Anyagismeret és anyagtechnológia | Sulinet Tudásbázis
- Koleszterinszegény étrend - NUTRICIA.HU
- Eladó HONDA CR-V | Budapesten és országosan - JóAutók.hu
- Tate No Yuusha 10 Rész
- Escape zone vissza a jelenbe 5
- Mely vegyület a növényi rostok anyaga
További információk [ szerkesztés] A tampon használata Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Egészségügyi betét Menstruáció Menstruációs csésze