Ez volt a legfontosabb!. Trevor olyan figura, amelyet még sosem játszottam, és általában szeretek ilyen szerepeket elvállalni. Minden olyasmit, ami másfajta kihívást jelent vagy amiben úgy kell viselkednem, ahogy a minde...
A mély hangrendű szavak ezzel szemben kizárólag hátul képzett (vagyis mély) magánhangzókat (tehát a -t, á -t, o -t, ó -t, u -t vagy ú -t) tartalmaznak, mint a tolat, a háború vagy a magas szavak. A magyar szavak többsége vagy magas, vagy mély hangrendű, de sok olyan példát is találunk, amelyek mély és magas magánhangzókat egyaránt tartalmaznak, például a csillag, a piros vagy az ital szavak – ezeket nevezzük vegyes hangrendűeknek. A hangrend nem vonatkozik az összetett szavakra, illetve az idegen eredetűekre. Illeszkedés. Vannak olyan toldalékok, amelyek az alapszó magánhangzóinak jellege alapján többfélék lehetnek: nyaralni megyünk a Balaton ra, de közben betérünk Érd re; végül megérkezünk a nyaralónk hoz, lemegyünk a víz hez, de nem felejtünk el szatyrot vinni a törülköző höz. Ezt a hangtörvényt nevezzük illeszkedésnek: magas hangrendű szavakhoz a magas hangrendű toldalékváltozat járul: Érd re, könyv be; a mély hangrendű szavakhoz pedig a hasonlóan mély hangrendű változat: Balaton ra, ablak ba.
( két j hangot ejtek) Részleges hasonulás: Ha két mássalhangzó közül az egyik zöngésség vagy képzés tekintetében megváltoztatja a másikat. Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Pl. : zöngéssé vagy zöngétlenné lesz a másik hatására: fogkefe, háztető, zsebkendő Képzés helye szerinti részleges hasonulás:Pl. : szénpor, öngyújtó Összeolvadás: Két mássalhangzót együtt ejtve egy harmadik hangot mondunk. : látjátok, szabadság Rövidülés: A mássalhangzók torlódása miatt nem ejtjük ki mindegyiket. pl. : szállnak, bevallja, varrd
Zöngésség szerinti részleges hasonulás Zöngésség szerinti részleges hasonulás Részleges a hasonulás, ha két egymás mellett álló hang közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik. Ha az első zöngétlen mássalhangzóra végződik, a kiejtése megváltozik, ha zöngés mássalhangzó követi. A zöngés mássalhangzó hatására az előtte álló zöngétlen helyett annak zöngés párját ejtjük, vagyis a zöngétlen mássalhangzó a kiejtésben zöngéssé válik. Ekkor zöngésség szerinti részleges hasonulásról (pl. : népdal, versben, patakban) beszélünk. Csak a kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük.
Amikor beszélünk, hangokat ejtünk ki – de egyszersmind szavakat (és mondatokat stb. ) is formálunk. A szavak esetén nem különálló hangokat ejtünk ki, hanem hangok kapcsolatát. Az ilyen hangkapcsolatokban az egyes hangok hatással vannak egymásnak; más szóval: nem közömbös, hogy egy hang milyen hangkörnyezetben hangzik el. A hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak, az alkalmazkodás törvényeit pedig hangtörvényeknek nevezzük. Az alkalmazkodás fiziológiai (hangképzési) és egyszersmind nyelvtani jelenség; szerepe a hangképzés simábbá tétele. A tétel kifejtése Kétféle hangtörvényről beszélhetünk: magán- és mássalhangzótörvényekről. Hangrend. A magánhangzók szavakon belüli harmóniáját hangrendnek nevezzük. A hangrend szempontjából három kategóriába sorolhatjuk a szavakat: magas, mély és vegyes hangrendűek lehetnek. A magas hangrendű szavak csak elöl képzett (magas) magánhangzót (tehát e -t, é -t, i -t, í -t, ö -t, ő -t, ü -t vagy ű -t) tartalmaznak, például a fecske, a törzs vagy a mély szavaink.
Mássalhangzó törvények: a részleges hasonulás - YouTube
szerző: Fgtáhhtchr Részleges hasonulás választó 5. nyelvtan 01_01_kiejtés szerinti írásmód_01 Labirintus Kiejtés szerinti írásmód szerző: Balogirénke Írásban jelölt teljes hasonulás Írásban jelöletlen teljes hasonulás Nyelvtan 5. 1 A kiejtés szerinti írásmód Repülőgép szerző: Rakacaisk Nyelvtan