Ez volt a legfontosabb!. Trevor olyan figura, amelyet még sosem játszottam, és általában szeretek ilyen szerepeket elvállalni. Minden olyasmit, ami másfajta kihívást jelent vagy amiben úgy kell viselkednem, ahogy a minde...
Ez utóbbi szabályok azt jelentik, ha például június 15. napján közöl rendes felmondást a bérbeadó, akkor a bérleti szerződés július 31-gyel szűnik meg. Ha viszont június 16. napján közli a felmondást, akkor augusztus 31. napjára kell felmondottnak tekinteni a szerződést. A szerződés felmondása a lakbér nem fizetése miatt A lakásbérleti szerződés felmondásának egyik leggyakoribb oka, hogy a bérlő nem fizeti a lakbért. Erre az esetre a Lakások és helyiségek bérletére szóló törvény külön rendelkezéseket tartalmaz. Ha a bérlő a lakbért határidőben nem fizeti meg, a bérbeadónak – a következményekre figyelmeztetéssel – a fizetésre írásban kell felszólítania. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet. Ha a bérbeadó e szabályok megsértésével mond fel, például nem figyelmeztet a következményekre, vagy a 8 napos fizetési határidő elteltét követő 8 napon túl mond fel, akkor felmondása nem lesz jogszerű. A jogellenes felmondás következménye, hogy a lakásbérleti szerződés nem szűnik meg, így a bérlőnek nem kell elhagynia az ingatlant.
Ebben az esetben a felmondási procedúrát meg kell ismételni. A lakásbérlet felmondása egyéb szerződésszegés miatt A lakbér nem fizetésén kívül más szerződésszegés is előfordulhat, ami miatt a bérleti szerződés felmondásának lehet helye. Előfordulhat például, hogy a bérlő a lakbért fizeti, azonban egyéb fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget. Például nem fizeti a közüzemi díjakat. Természetesen ebben az esetben is helye van a bérleti szerződés felmondásának. Ha a bérbeadó a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, de a bérlő a határidő elteltéig sem fizetett, a bérbeadó a szerződést felmondhatja. Másik esetkör, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy magatartása olyan, hogy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít. Ebben az esetben a bérbeadónak a magatartás megszüntetésére a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban kell felszólítania a bérlőt.
Nincs egységes joggyakorlat A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ugyanakkor megjegyezte, hogy ezen kérdéskör tekintetében a mai napig sem beszélhetünk sajnos egységes joggyakorlatról, születnek a helyiségbérleti szerződésekre vonatkozóan ezen rugalmasságot sokkal szűkebb körben elismerő bírósági döntések is. A bérleti díj nem fizetésére alapított bérbeadói felmondás kérdése tekintetében is jelentősége van a fentieknek. A Lakástörvény jelenleg hatályos rendelkezései szerint bérleti díj nem fizetésére alapított felmondást ugyanis a következményekre figyelmeztető bérbeadói írásbeli felszólításnak kell megelőznie. A Lakástörvény azt is rögzíti továbbá, hogy amennyiben a felszólításnak a bérlő nyolc napon belül nem tesz eleget és ezen határidőben nem fizeti meg a bérleti díj hátralékát, akkor a bérbeadó további nyolc napon belül felmondással élhet. Egyrészről fontos, hogy a felszólítás és a felmondás esetén nem azok keltezésének, hanem azok kézbesítésének van jelentősége, másrészről a nem lakás hanem helyiség bérletére vonatkozó szerződés esetén, ezen a gyakorlatban szigorú formalitásokat megkövetelő és ezért az ilyen típusú felmondások tekintetében gyakran problémát jelentő előírásoktól lehetőség van magukban a bérleti szerződésekben eltérni.
Itt is tartalmazni kell a felszólításnak a következményekre való figyelmeztetést. Ennek eredménytelensége esetén 8 napon belül írásban kell közölni a felmondást. A felmondási idő legalább 15 nap azzal, hogy a felmondást követő hónap utolsó napjára mondható fel a szerződés. Ha viszont a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni, akkor szerződés előzetes felszólítás nélkül mondható fel. A felmondást ebben az esetben a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kell közölni. A fentiekkel azonos a felmondás módja akkor, ha a bérlő a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja. Természetesen a bérlőnek is joga van arra, hogy a lakásbérleti szerződést felmondja, ha a bérbeadó megszegi a szerződésben vagy jogszabályban előírt kötelezettségeit. Ilyen eset lehet, ha a bérleményt a bérlőnek nem adja birtokába, nem gondoskodik az épület karbantartásáról, vagy a vezetékrendszer meghibásodása esetén a javításról.
Szabályozás hiányában, illetve adott esetben részletes szabályozás hiányában ugyanis mindenképp a Lakástörvény illetve a Ptk. vonatkozó rendelkezései lesznek irányadóak. Javasolt tehát a bérleti szerződések fenti szempontok szerinti átvizsgálása, illetve új bérleti szerződések megkötése esetén a körültekintő rendelkezések alkalmazása – tanácsolta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A bérbeadó szerződésszegése esetén a bérlő felmondhatja a szerződést, ha a bérbeadó előzetes felszólításra sem teljesíti a kötelezettségét. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
Lakás-, illetve helyiségbérleti szerződések bérbeadó általi megszűntetésére gyakran a bérleti díj meg nem fizetése miatt, a bérleti szerződés bérbeadói felmondásával kerül sor. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos azonban tudni, hogy a lakások és helyiségek bérletére nem csak a polgári törvénykönyv (mind a régi, mind pedig az új), hanem az 1993. évi LXXVIII. törvény ("Lakástörvény"), mint speciális jogszabály rendelkezései is alkalmazandók. Dr. Penz Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a Lakástörvény rendelkezései pedig alapvetően különbséget tesznek lakások, illetve helyiségek bérlete tekintetében, továbbá az évtizedek alatt kialakult joggyakorlat alapján is alapvetően meghatározó jelentősége vannak annak egy ingatlan bérlete kapcsán, hogy adott esetben lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség-e a tárgya az adott bérleti szerződésnek. Leegyszerűsítve úgy lehet az alapvető különbséget összefoglalni, hogy lakások bérlete esetén sokkal több a kötelező érvényű, eltérést meg nem engedő rendelkezés, míg a helyiségek bérlete esetén a joggyakorlat inkább a rugalmasabb és a felek szerződési szabadságának nagyobb teret engedő szabályozási jelleget, illetve jogértelmezést látszik alátámasztani.
Az említett Kúria döntés értelmében ugyanis, habár keltezése szerint a fizetési felszólítás bérlő általi átvételi lehetőségének napját követő nyolc napon belül kelt a bérbeadói felmondás, mivel annak postai feladására (és így értelemszerűen kézbesítésére illetve annak meghiúsulására is) már határidőn túl került sor. Így minden további vizsgálat nélkül állapította meg a Kúria azt, hogy az adott esetben a felmondás elkésett és ezért nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak – hangsúlyozta dr. Penz Attila. Lakásbérleti szerződések esetén érdemes ezért a felek nyilatkozatainak közlése, illetve közöltnek tekintendősége tekintetében is külön rendelkezni, mérsékelve ezzel a kézbesítés sikertelenségéből eredő esetleges kockázatokat. Helyiségbérleti szerződések tekintetében ezen túlmenően – tekintettel arra, hogy a bírósági gyakorlat ebben a tekintetben nagyobb részt a Lakástörvény vonatkozó szigorú szabályaitól történő eltérés lehetőségét erősíti meg –javasolt nem kizárólag a kézbesítés, hanem az egyes felmondási, adott esetben rendkívüli felmondási okok részletes és a piaci igényeknek megfelelő szabályozása.
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Részletes leírás
Word formátumú, kézzel és számítógéppel egyaránt kitölthető, átszerkeszthető általános lakásbérleti szerződés minta. Az innen letölthető szerződés minta szövegezése egyaránt védi mind a bérbeadó, mind pedig a bérlő érdekeit és jogait. Lakásbérlet (albérlet) esetén elengedhetetlen a megfelelő szerződés megkötése a későbbi jogviták elkerülése végett.